Kingdom of Heaven [Mennyei Királyság]
szerep:Balian rendező:Ridley Scott bemutató:2005 státusz:DVD forgatókönyvíró: William Monahan operatőr: John Mathieson díszlettervező: Sonja Klaus jelmeztervező: Janty Yates zene: Harry Gregson-Williams producer: Ridley Scott látványtervező: Arthur Max vágó: Dody Dorn
szereplő(k): Orlando Bloom (Balian) Jeremy Irons (Tiberias) David Thewlis (Hospitaler) Liam Neeson (Godfrey) Marton Csokas (Guy de Lusignan) Eva Green (Sybilla) Edward Norton (Baldwin király) Brendan Gleeson (Reynald) Nathalie Cox (Balian felesége) színes magyarul beszélő angol-spanyol-amerikai-német kalandfilm, 145 perc, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Történet:
Ridley Scott az utóbbi időben kizárólag történelemi ihletettségű filmet rendezett, a legutóbbi nagy sikere a Gladiátor, amit nem kell bemutatni. Scott öregszik, vagy csak számomra, de az egyre inkább észrevehető, hogy érzelgős, pátoszos filmeket készít. Nincs ez másképp a Mennyei királyság esetében sem. Scott alapötlete nem elvetélt, még pedig az, hogy Jeruzsálem életének egy olyan korszakát mutatja be, amikor viszonylagos béke uralkodott a térségben, bár ez a béke igen törékeny volt abban az időben is. A királyság mintegy 50 évig állt fenn, tehát történelmi léptékkel mérve sem volt egy hosszan tartó "birodalom". A békét a keresztes lovagok próbálták meg fenntartani, de a hatalomvágy erőteljesen jelen volt, mindenki birtokolni akarta Jeruzsálemet, mert minden népcsoportnak, vallási közösségnek fontos terület volt. A történet Scott filmjében 1186-ban kezdődik, amikor Jeruzsálem királya egészségileg meggyengült, s már nem tudja teljes erejével fenntartani a keresztények és a muzulmánok közötti békességet. A király hűséges vezére Tibérias az, aki mindenben támogatja és segíti a királyság igazgatását. Lusigniani Guido báró azonban minden áron a trónra kíván törni. Ellenségeskedést, viszályt szít a muzulmánok és a királyság között. Guido trónra törését elősegíti az is, hogy a király testvérét, Szibillát hozzáadják, így a király halála után Guido ( a trón örököse. A történet Európában kezdődik, amikor Gottfried (Liam Neeson) a keresztes lovagok egyik vezére katonákat toboroz a Szent Földre. Itt találkozunk Baliánnal (Orlando Bloom), aki egy kis faluban kovács. Kiderül, hogy Gottfried fia, s már évek óta keresi őt. Balian éppen a lovagok érkezésekor veszti el feleségét, aki öngyilkos lett, mert nem bírta elviselni gyermekük halálát. Balian a lovag felkérést visszautasítja, nem akar Jeruzsálembe menni. A lovagok elindulnak a fiatal kovács a faluban marad, amikor betér hozzá a pap, akinek nyakában felesége nyaklánca lóg. Éktelen haragra gyullad Balian, s megöli a papot. S ezzel elindulő is a Szent Föld felé. Baliánról a későbbiekben nem tudunk meg semmit, nem érzékelhető a szenvedése, amit családja elvesztése okozott. Apja mellett egy-kettőre kiváló katonává válik, nem meglepő módon. Baliant alakító Bloom túl szép fiús erre a szerepre. Nincs benne tűz, nincs benne egyfajta acélos akarat, semmi különös. ő a film végére egyfajta szentté avanzsálódik, az abszolút jó képviselőjévé. Jeruzsálemben apja halála után földbirtokossá lesz, segíti a helyieket, s szerelembe bonyolódik Szibilla hercegnővel. Balian lesz Guido első számú ellensége, akit a báró mindenképpen likvidálni szeretne, kevés sikerrel. A képek, a zenei aláfestés már-már a giccs határait súrolja, bár meg kell hagyni Scott remekül koreografált csatajelenetekkel kápráztatja el nézőit. A nőket azonban nem fogja lekötni a film, hiszen nem nekünk találták ki a grandiózus gyilkolást, s Orlando Bloom sem tudja alakításával elkápráztatni a lányokat, a karaktere semmilyen, nincs erőteljes kisugárzása a filmvásznon, itt már a kisfiús "sárm" nem elegendőScott és brigádja elég gyenge forgatókönyvet tákolt össze, egyáltalán nem következetes a sztori, vannak fontos momentumok, amikre soha nem derül fény, s vannak olyan jelenetek és epizódok, ahol túl sokat időztek, értelmetlenül. Akik a történelemben sem oly jártasak, azok talán elhiszik, hogy a királyság idején a muzulmánok és a keresztények békében élhettek, s Szaladin a muzulmánok vezetője abszolút demokrata volt, beleértve Jeruzsálem királyát is. A középkorban nem a demokrácia uralta a tetteket, csupán a hatalomvágy, s a keresztény háborúkat sem a jó cselekedett vezérelte, s a lovagok és az egyház nem a demokrácia nevében, hanem a vallás vakbuzgó, fanatikus és vérgőzös terjesztése érdekében igázta le a népeket. A film 145 percének legtöbbje nagyon unalmas, s azt várjuk, legyen már vége a csatáknak, Bloom szépséges pillantásainak, s úgyis tudjuk, hogy Szaladin herceg nem engedte el ily könnyen és egyszerűen a várban rekedt vesztes keresztényeket, csak azért, mert hatalmas demokrata lett volna és annyira humánus. |