Black Hawk Down [Sólyom végveszélyben]

                       szerep:Blackburn
                       rendező:Ridley Scott
                       bemutató:2001
                       státusz:DVD
                       író: Mark Bowden
                       forgatókönyvíró: Ken Nolan, Steven Zaillian
                       zeneszerző: Hans Zimmer
                       operatőr: Slavomir Idziak
                       díszlettervező: Pierluigi Basile
                       producer: Jerry Bruckheimer, Ridley Scott
                       látványtervező: Arthur Max
                       vágó: Pietro Scalia
                       hang: Michael Minkler, Myron Nettinga, Chris Munro

                       szereplő(k): 
                       Josh Hartnett (Matt Eversmann őrmester)
                       Ewan McGregor (John Grimes)
                       Tom Sizemore (Danny McKnight alezredes)
                       Eric Bana (Hooten őrmester)
                       William Fichtner (Paul Howe őrmester)
                       Ewen Bremner (Shawn Nelson)
                       Sam Shepard (William Garrison)
                       Gabriel Casseus (Mike Kurth)
                       Orlando Bloom (Todd Blackburn)
színes feliratos amerikai háborús filmdráma, 144 perc,
16 éven aluliak számára nem ajánlott 
Dolby Surround

Díjak és jelölések:
Oscar-díj (2002) - Legjobb hang: Myron Nettinga, Chris Munro, Michael Minkler
Oscar-díj (2002) - Legjobb vágás: Pietro Scalia
MTV Movie Awards (2002) - Legjobb film jelölés
MTV Movie Awards (2002) - Legjobb akciójelenet jelölés
Oscar-díj (2002) - Legjobb rendező jelölés: Ridley Scott
Oscar-díj (2002) - Legjobb operatőr jelölés: Slavomir Idziak 

Története:

Egyszerűnek látszott. Már ha valamire egyáltalán lehet ezt mondani a háborúban. Két olyan főtisztet kellett elfogni és kihozni egy, a szomáliai Mogadishu belvárosában lévő épületből, akik a rettegett szomáliai hadúr, Mohamed Farrah Aididnak, a Hadr Gibr klán fejének közvetlen környezetéhez tartoztak. Az Aidid vezette Hadr Gibr klán még polgártársai éheztetésétől és meggyilkolásától sem riadt vissza, hogy mindenáron fenntartsa hatalmát az egyre inkább az anarchia felé sodródó Szomáliában. Az amerikai katonák az ENSZ nemzetközi alakulataival érkeztek az országba. Az volt a feladatuk, hogy megpróbálják fenntartani a békét, és enyhítsenek a Kelet-Afrika népeit sújtja szörnyű éhínségen, amely addig már 300.000 áldozatot követelt. Sok ember nem is az éhínségtől pusztult el, hanem az Aididhez hasonló kegyetlen hadurak emberei ölték meg őket, mert megpróbáltak hozzájutni az országba küldött segélycsomagokhoz. A Habr Gidr klán egyik válaszlépése az ENSZ katonai jelenlétére az volt, hogy lesből megtámadtak 24 pakisztáni ENSZ-katonát, és szabályosan kibelezték őket.
Aidid két főemberének foglyul ejtésétől az Egyesült Államok azt remélte, így meggyengíthetik a hadúr hatalmát. 1993. október 3-án William F. Garrison tábornok parancsára megindult tehát a túszejtő akció. A célszemélyeket Mogadishu belvárosából, a Hawlwadig úton lévő Olympic szálló melletti épületből kellett elrabolni. A terv szerint négy külön osztagban 75 rangernek kellett kötélen leereszkednie négy Fekete Sólyom típusú helikopterről, hogy fedezze azt a 40 Delta Force kommandóst, akik behatolnak az épületbe, foglyul ejtik a célszemélyeket, és a Hawlwadig úton végighaladva a 12 terepjáróból és teherautóból álló konvojhoz viszik őket, amely aztán, a várostól öt kilométerre, az Indiai-óceán partján fekvő, amerikai katonai bázisra szállítja őket. Az akció délután 3 óra 42-kor kezdődött, és a tervek szerint 45 percig, legfeljebb egy óráig tartott volna. Az infraszemüvegeket és az egyéb speciális felszerelést a katonák a bázison hagyták, mondván, úgysem lesz rá szükség. Ám amikor 20 percen belül a Sólyom 6-1-es és a Sólyom 6-4-es helikoptert is lelőtték, a villámakció mentőakcióvá lett. A város felbolydult, és az amerikai katonák hirtelen jól felfegyverzett szomáliaiak kereszttüzében találták magukat. A tűzharcban, amely október 4-én hajnalig tombolt, 19 amerikai katona vesztette életét és 73 sebesült meg. A szomáliaiak elszántan és dühödten harcoltak az általuk ellenségnek és betolakodónak tekintett amerikaiak ellen. Nekik sokkal nagyobbak voltak a veszteségeik